7. fejezet

Ne bántsd őt Youko!

Hiei és Kurama egyre jobban féltek, hogy Youko megpróbálja szétválasztani őket. Amikor eldöntötték, hogy beszélnek, szerencséjük volt, mert Kurama anyukája újból elutazott. Néhány hét után beletörődött, hogy fia egy férfival találkozgat.

- Hiei, nekünk tényleg beszélnünk kell. És ne kérdezd miről, mert mindketten tudjuk miről.

Csak suttogtam:

- Tudom. Youkoról, ugye? – mondtam aggódva és fáradtan.

Kurama rámnézett.

- Félsz, hogy megpróbál szétválasztani minket?

- Nem félek.

’De igen. Nagyon félsz.

- De nekem szükségem van a megnyugtatásra, hogy nem fog minket szétválasztani.

’Nem. Azt akarod, hogy Youko félreállítsa őt, te YOUKOt akarod! Nem a Kurama részét, Youko részét! Nem?

- Nem. Arról kell meggyőződnöm, hogy Youko nem próbálja megakadályozni, hogy szeresselek.

Beszélgetek egy hanggal a fejemben. Megőrülök és ez nem vicc. Segítségre van szükségem. KURAMA!

- Hiei! Jól vagy? – az igazi Kurama nézett engem kicsit idegesen.

- Igen, jól. Tényleg jól vagyok. Ne aggódj értem – mondtam neki – örülök, hogy láthatlak.

- Hontoni?

- Hai!

’Hallgass magadra. A neked megfelelő személy nem adja egy patkánynyi dugást. Csak átölel. Amit kívánsz az Youko. Az egyetlen dolog, amit tőle akarsz az a szeretet. Sosem fogja megadni neked. Annak lát, ami vagy. Jégdémon család tiltott gyereke. Neked Kurama nem adja meg, amit annyira akarsz. Az egyetlen, amit ő akar, hogy téged szexrabszolgának használjon, játéknak, amit aztán eldob. Neked nincs igazi lakásod, mert mindig olyan hülye vagy, kisgyerek, aki elfogadni, amit a szíve mond!

- Nem! Te bajod. Te csak vagy. Szeretem Kuramát és csak az igazi Kuramát. Ha meg kell adnom magam érte, hát megteszem. Kurama, Youko. Mindketten hallgassatok ide.
Kurama ne találkozzunk egy kis ideig, rendben? – Kurama csak bólintott.

- Hallgass ide Youko. Te igazságos vagy. Szeretem Kuramát. Ha velem akarsz lenni, akkor találj egy másik énemet. Ne állj közénk, vagy megöllek Youko, Kuramának teljesen más lelke van a tiédtől, így ha meg kell ölnöm, akkor magamat is megölöm, hogy vele legyek – fejeztem be, s közben kiabáltam Youkonak Kurama testén keresztül. Ő csak döbbenten nézett rám.

- Ühm… Hiei?

- Igen.

- Mi volt mindez?

Miután feladtam, hogy arról a hangról beszéljek, amit a fejemben hallottam, Kurama elmondta, hogy ő is hasonlót tapasztalt.

Visszaemlékezés

- Félsz, hogy megpróbál közénk állni?

Tudom, hogy megteszed, Kurama.

- Természetesen. Miért akarsz közénk állni? Tudod, hogy Hiei és én érzünk egymás iránt dolgokat.

Igen. Mégis, neked meg kell tanulnod életben maradnod nélküle. Tőle függsz. Tudod a tényeket. Nem tudsz élni nélküle a részeddel. Én csak személyiséget akarok, ami bezárta őt.

- Te jól tudod, nem tudnád bántani őt. Ez nem gátol meg téged.

Nem lennél képe, hogy megállíts engem. Eljön az idő és vége lesz a történetnek.

- Megállítalak. Megteszem előtte. Te nem igazán akarsz feldühíteni engem újra, igaz? Nem emlékszel mi történt, amikor utoljára feldühítettél engem?

Természetesen. Elzártál engem és hoszú ideig nem beszéltél velem. Olyan nagy tragédia volt. Ha nem mondtad volna, szarkasztikus lettem volna.

- Oh, mondhatnám. Ez nem minden, amit tudsz.

Fogd be. Én fogok győzni. Én fogok győzni.

- Nem, mert elzárlak.

Nincs választásod a dologban. Nem tudsz bántani. Tény, hogy számíthatsz rám, tény, hogy lépést tartasz velem. De az is tény, hogy te kiadod a valódi énedet, szándékosan, néha többet is. Ha te tényleg választani akarsz a dologban, add fel a tested és engedd meg, hogy magam legyek. Ezenkívül felteszem Hieit a jó szeretődet.

- Mi csak egyszer aludtunk együtt.

- De szereted őt, nem? Amikor érezted, hogy alattad van, hatalmad van felette, azt jobban élvezted.

- …

A hallgatásoddal, tudnod kell, hogy nem állhatsz ki ez ellen a vélemény ellen. Legalább lesz egy kis mókád egy ideig, de amikor megkapom a tested, ne számíts arra, hogy könnyen lemondok róla. Végigviszem az akaratomat és végül a szeretőd sötét oldala az enyém lesz.

- NE MERÉSZELD BÁNTANI ŐT YOUKO! NE MERÉSZELD!

Gyerek, mindenhol látni foglak.