SasuNaru enyh�n angstos sztorim :)

Mert nem akarlak b�ntani…

- Mi�rt nem tudsz n�ha csak egy kis id�t velem t�lteni? – k�rdeztem zaklatottan, de � csak r�zta a fej�t, s elfordult.

Szememben k�nnyek gy�lekeztem, �gy m�r csak hom�lyosan l�ttam k�rvonalait.

- Most mennem kell – feleli, s k�zel�t az ajt�hoz.

- Ugye tudod, hogy ezzel mindennek v�ge lesz? – k�rdezem k�ts�gbeesetten, de, ahogy �n l�tom, csak megvonja v�llait. Mi�rt kell ezt tennie velem, mikor nemr�g � vallotta be nekem, hogy szeret. Akkor milyen boldogok voltunk, s most minden sz� n�lk�l el akar menni?

- Mi�rt gy�l�lsz? – cs�szott ki sz�mon a k�rd�s, s �n is elfordultam t�le.

Percekig egyik�nk sem sz�lt a m�sikhoz, majd �reztem, hogy v�llamra rakja kezeit.

- Nem gy�l�llek, s sosem gy�l�ltelek – mondja nekem. Fekete tincsei arcomhoz �rnek, s nem b�rom tov�bb. Elkezdek s�rni.

Megford�t, s let�rli a k�nnyeimet.

- Meg�g�rem, hogy visszaj�v�k, de ne l�gy szomor� miattam – suttogja a f�lemben, majd elmegy.

Le�l�k az �gyamra, s v�rok. Telnek az �r�k, s nem j�n. M�gsem tartja be az �g�ret�t? Nem, hinnem kell benne. Nem csapna be.

Lassan lesz�ll az �jszaka, s a b�r�m m�r v�r�s volt a s�r�st�l.

Hanyatt fekszem az �gyamon, s n�zem az eget. Az id� remek�l t�kr�zi az �rz�seimet. Komor, borult a m�skor csillagos �gbolt. A Hold most nem vil�g�tja meg az �gyam, mint szokta. Minden elhagyott.

Lehunyom szemem.

****

Tudom, hogy hazudtam, nem tartottam be, mit �g�rtem, de nem b�nom. Csak egy c�l lebeg a szemem el�tt.

Vajon most gondolsz-e r�m? T�r�keny lelkedet ismerve �gy hiszem, igen. Meg kell n�znem t�ged. Miel�tt v�gleg elmegyek.

Biztos vagyok, nem is sejted, mire k�sz�l�k.

Felugrom az ablakodba, kinyitom. Azonnal �szreveszem alv� alakodat. Bel�pek, le�l�k mell�d az �gyra, s megfogom a kezed.

Olyan neh�z b�cs�t mondani.

- Sajn�lom – s�gom a f�ledbe.

- Meg�g�rted. Meg�g�rted, Sasuke – hallom elkeseredetten cseng� hangod. Megriadok, azt hittem, �bren vagy. Megszor�tod a kezem, mintha tudn�d, itt vagyok. Majd oldalra fordulsz.

- Meg�rintetted a sz�vem, meg�rintetted a lelkem. Cs�koltam az ajkaidat, fogtam a kezed. L�ttalak s�rni, l�ttalak nevetni, figyeltem, ahogy alszol. Ismerem az �rz�seidet, de �n nem hagytam, hogy te is megismerd az eny�imet. Csak egyet mondhatok kis r�k�m. Szeretlek, s esk�sz�m, ez igaz. De musz�j megtennem.

El�veszek, egy pap�rt, s egy tollat. Fel�rok egy �zenetet, s elt�n�k.

******

Arra �bresek, hogy a napsug�r vil�g�tja meg arcomat. Felkelek, pillant�som, az �jjeliszekr�nyre esik, ahol egy cetli van.

K�zelebb l�pek, s elolvasom.

„Mert nem akarlak b�ntani.”