Neji XNaruto történet. 16 éven aluliaknak nem ajánlott!!!!

Change of Mind

Neji mindig hitt abban, hogy a Sors már mindent eldöntött, semmi nem változtatható meg. De tévedett.

Egy narancssárga ruhát viselő idegesítő ember lett az, akiről álmodozott. Uzumaki Naruto. Bármikor, amikor csak hallotta a nevét, világos fényt érzett a gyomrában. Szabadnak érezte magát, amikor a szőkeség a közelében volt.

Szíve erősen lüktetett, amikor Naruto rámosolygott. A Hyuuga sosem érzett ilyet azelőtt.

A fiú magában nagyon zavart volt.

Ezt néhány nappal a Chuunin vizsgán elszenvedett veresége után vette észre. És habár Harmadik meghalt, amikor Naruto megjelent Neji boldog volt. Ez már két hónapja volt és aztán Sasuke elmenekült. Neji szíve mindig megszakadt, amikor Narutot boldogtalannak látta.

Neji elindult az edző rétre, hogy találkozzon csapattársaival. Még nem teljesen gyógyult meg, de már képes volt, hogy elmenjen a találkozóra. Hallotta, hogy Naruto elmegy edzeni az öreg béka-remete sannin-nal, Jiraya-val, azon nyomban, hogy a szőke felépül. Neji lehajtotta a fejét, ahogy arca felforrósodott.

Nem volt mód, hogy bevallja érzéseit Narutonak. Kiért a tisztásra, ahol Lee és Gai már edzettek.

Tenten csendesen figyelte őket.

Mikor Nejit meglátták, azonnal abbahagyták az edzést. Tenten szeme felvillanr és odarohant hozzá.

- Jól vagy már Neji? – kérdezte.

- Sokkal jobban – mondta Neji. – Tsunade-sama mondta, hogy pár héten belül elkezdhetek edzeni.

- Ez a mi Nejink! – derűsen és Lee bólintott.

Neji a Lee-Gai boxoló párosra és Tentere nézett. A gondolatai azonban egy szőke hajú srácon jártak, akik a kórházban feküdt. Ő, Shikamaru és Kiba már meglátogatták Narutot. Chouji túlságosan sérült volt, hogy bárkit is meglátogathasson. Naruto mosolygott rájuk, de ez a mosoly hamis volt. Nem egyen úgy csináltak, mintha nem vennék észre, hogy mennyire fáj minden mosoly a szőkének. Neji szíve felgyorsult, amikor Naruto megkérte, hogy helyettesítse őt. Ők csendben ültek és Naruto őszintébben mosolygott rá, amikor a Hyuuga elment,

Rögvest azután Neji meg akarta találni az Uchihát, hogy szétverje a képét, amiért ennyire bántani merte Narutot.

Nejit visszatérítették a gondolataiból, amikor Gai bejelentette, hogy ma szabadnapot kapnak. A Hyuuga lassan felkelt és fintorgott. A combja fájt és az egész teste sebes volt. Elment amilyen gyorsan csak tudott. Anélkül, hogy észrevette hamarosan a Konoha kórház előtt kötött ki. Vállat vont és bement. Öt perccel később Naruto ajtaján kopogtatott.

- Gyere be! – hallotta kívül Naruto hangját.

Kinyitotta az ajtót és meglátta a szőkeséget, aki felragyogott és mondta:

Neji! Micsoda meglepetés? Miért jöttél ide?

- Nincsen különleges okom – válaszolt a Hyuuga. – Csak beszélgetni akartam valakivel, aki normális.

- És engem válaszoltál? – nevetett Naruto. – Micsoda megtiszteltetés!

Neji kuncogott egy kicsit és leült.

Naruto boldog volt. Tényleg, tényleg boldog. Mindig boldognak érezte magát, amikor Neji nála volt. A Hyuuganak megnyugtató aurája volt, ami a szőkét megnyugtatta. Sosem érzett másnál ilyen nyugalmat, mint Iruka-sensei-nél.

Beszélgettek egy ideig, és előkerült az edzés is.

- Egyszer, ha eléggé meggyógyulok, Jiraiya azt mondta, hogy elmegyünk edzeni a falun kívülre. És amikor visszajövök, le foglak tudni győzni téged!

- Már legyőztél engem – mondta Neji.

- Az nem volt rendes harc – felelte Naruto és kidugta a nyelvét, ahogy a gyerekek szokják.

Neji csak nevetett.

A szőke duzzogott és Nejinek össze kellett szednie minden akaraterejét, hogy kiáltsa el magát. Kawaii! (Aranyos!), mert ez nem ileet volna egy Hyuuga-hoz. Tényleg akarja ezt, gondolta.

A Hyuuga fáradtan hagyta el a kórházat. Annyira gyenge volt, hogy a séta is kimerítette. Sóhajtott: Naruto el fogja hagyni őt és neki nem lesz lehetősége, hogy elmondja az érzéseit. Úgy érezte, hogy a szíve felrobban.

Naruto kinézett az ablakon. A bal keze a pólóját markolta a mellkasánál, a szívénél. Magányosnak érezte magát Neji nélkül. Miért?

Napok elrepültek és hamarosan Naruto készen állt, hogy elhagyja a kórházat. Jiraiya nem adott sok időt: Narutonak három napja volt felkészülnie. A szőke boldogtalan volt. Rájött, hogy többet érez, mint a barátságot a Hyuuga iránt. A Hyuuga iránt, aki kockáztatta az életét, hogy visszaszerezze Sasukét. Naruto látni akarta Nejit és elmondani neki, mit érez, de ezzel egy időben félt is ettől. Még sosem mondta el senkinek az érzéseit ezelőtt. Sakura iránt érzett szerelme már rég elmúlt, elnyomta a Neji iránt érzett érzelmei.

A fiú késő este sétált a vissza a lakásához. Kicsit túl sokat edzett, de nem bánta. Ameddig edzett, nem gondolt Nejire annyira. Naruto ásított és elsétált az akadémia előtt. Megállt és a magányos hintára nézett. Milyen sok időt töltött el ott ülve, azon gondolkozva, hogy miért utálja őt mindenki? Milyen sok időt töltött el ott, hogy megtudta, miért utálja őt mindenki?

Narutonak nem volt rossz memóriája, de erre még ő sem emlékezett. Odament a hintához és leült rá. Vett egy mély levegőt és becsukta a szemét. Jó és rossz emlékek jutottak eszébe az akadémián töltött időkről.

Neji a faluban sétált, mert nem akart hazamenni még. Remélte, hogy összefuthat még a szőke fiúval, de eddig még nem volt szerencséje. Sóhajtott és az akadémia felé vette az irányt. Már sok idő eltelt, mióta utoljára látta az épületet.

Tiszta szerencse volt, hogy ott találta az öreg hintában az alvó Narutot. Neji óvatosan felemelte a fiút és elpirult, amikor Naruto belefúrta az arcát Neji vállába. Felugrott a tetőre és ugrálva elindult Naruto lakása felé. A szőke boldogan aludt.

Neji puhán érkezett meg a Naruto otthonának tetőére. Hamarosan megtalálta Naruto ajtaját és kicsit zavarban volt, amikor benyitott. Vállat vont és bement. Bent nagyon… tisztaság volt. Sem por, sem eldobott ruhadarabok. Neji döbbenten állt ott Narutoval a kezében tíz percen keresztül, míg a lakást bámulta. Nagyon magányosnak találta a helyet. Végül besétált Naruto hálószobájába és letette a fiút.

Levette Naruto szandáljait és a bejárati ajtóhoz rakta. Aztán halkan visszasétált és leült a szőke mellé. Lehajolt és nézte a békés, alvó arcot. Közelebb hajolt és megcsókolta Naruto homlokát. Amikor hátradőlt észrevette Naruto álmos, ám éles szemeit.

Neji gyorsan fel akart állni, de valahogy nem tudta megmozdítani egyetlen tagját sem. Naruto megfogta a homlokát a kis ujjával és megszólalt:

- Miért csináltad ezt Neji?

A hangja nem tűnt dühösnek. Inkább zavartnak hangzott.

- Én.. én akartam – súgta Neji. – Elmegyek, rendben? Aludj vissza; semmi sem történt.

Neji nem tudott megmozdulni. Naruto kinyújtotta a karját és átkarolta vele Neji derekát.

- Naruto?

- Kérlek, ne legyen álom – mondta Naruto Nejire nézve. – Ugye ez nem egy újabb álom? Ez a valóság, ugye?

Neji felnézett a szőkére a karjaiból. Naruto pillantásában a remény és a… szerelem volt? Neji közelebb húzódott a szőkéhez és megcsókolta. A szőke félénken visszacsókolt. Neji szenvedélyesebben csókolt és a szőke karjai már csak lógtak Neji körül. Hamarosan már a takarók között volt a két szerelmes.

Neji mélyen vette a levegőt, még nem edzett, ezért kimerült volt. A szőke alatta kipirultam feküdt. A narancssárga dzsekije és fekete pólója már rég lekerült róla. Neji felsője is csatlakozott a többi ruhadarabhoz. Naruto végigsimított a fehér mellkason, mire Neji nyögött egyet. Aztán hamarosan ismét vad csókolózásba kezdtek.

- Neji?

- Igen, Naruto?

- Szeretlek.

Neji lenézett a karjaiban fekvő szőkére és elmosolyodott.

- Én is szeretlek Naruto – súgta Neji és közelebb húzta szerelmét.

Neji integetett Naruto után, mikor a fiú elhagyta a falut Jiraya-val. A szőke fiú adott neki egy nyakláncot, amit Tsunade-tól kapott ezekkel a szavakkal. „Visszakapom még.” És Neji válaszolta. „Mindig várni fogok rád.” A szőke adott neki egy gyors csókot a szájára a sannin előtt, így Neji még akkor is vörös volt, mikor már Jiraiya és Naruto már elmentek. Még állt ott egy kis ideig. Naruto nyakláncát a ruhája alá rejtette és mosolygott. Várni fog rá.

2 évvel később

Neji befejezte az edzést Lee-vel és fáradt volt. Csendesen ballagott végig az utcákon és akartatlanul is a hokage szobroknál kötött ki. Leült Negyedik fejére és sóhajtott. Már két év eltelt. Elúhúzta a nyakláncot, ami az egyetlen kapcsolata volt Narutoval és megcsókolta, aztán visszarakta a ruhája alá.

- Költesz, vagy csak élvezed a naplementét?

Neji ismerte ezt a hangot. Villámgyorsan megfordult és bámult a hang gazdájára…

- Naruto? – kérdezte. A hangja halk volt és akadozó.

- Tádámm! – mondta Naruto. – Jiraya azt mondta, hogy ennem kéne valamit, de én téged akartalak megtalálni először.

Neji felkelt, amilyen gyorsan csak tudott. Megcsókolta, majd felkapta Narutot és elkezdte pörgetni a levegőben, majd pár perc múlva mindketten kifáradtan ültek le.

- Te jó ég, ez volt a legmeglepőbb üdvözlés, amit valaha is kaptam – mondta Naruto az ajkait tapogatva.

- Még nem végeztem – mondta Neji. – Még van pár dolog, amit nem lehet nyilvánosan.

- Wha-Ahh! – nyögte Naruto, ahogy Neji megérintette őt egy nagyon privát helyen.

- Körül akarsz nézni a faluban, vagy menünk el hozzád? – súgta Neji, miközben Naruto fülcimpáját kezdte harapdálni.

- Nem sétálhatnánk inkább holnap? – mondta Naruto elhalóan.

- Nincs választás – felelte Neji, mire Naruto morgott egyet.

Naruto észrevette, hogy vigyorog. Erős volt, szétverte Sasuke pofáját, és ami a legjobb, hogy Nejinek hiányzott és nem tudott várni, amíg felérnek a lakásába és elkapják a dolgokat. Igen, az élet jó.