2. fejezet

Sai szemszöge

Az volt a küldetésem, hogy megöljem Uchiha Sasukét, a missing-nin-t. Körülbelül 3 évvel ezelőtt csatlakozott Orochimaruhoz. Tettettem, hogy csatlakozok Orochimaruhoz, a parancs miatt. Danzou-sama adta nekem a ’Sai’ nevet, s mondta, hogy csatlakozzak a Sasuke kiszabadító küldetéshez. A Kakashi csapattal voltam. De a csapat nem volt teljes. A sensei, Hatake Kakashi kórházban volt, őt egy Yamato nevű ember helyettesítette, míg én Uchiha Sasuke helyett voltam.

Így szükséges volt találkoznom a másik két csapattárssal. Az egyik Sakura Haruno, chuunin volt, akit a Hokage edzett, Tsunade. Abból, amit hallottam, leszűrtem, hogy nincsen benne semmi különleges. Nem volt sötét múltja, a szülei is ninják voltak.

A másik csapattárs Uzumaki Naruto. Nem sokkal Sasuke távozása után elhagyta a falut, hogy Jiraiyaval eddzen. Ő csak genin volt. De kétségem sincs a felől, hogy mindenképpen egy chuunin szintjén van, ha nem egy jouninén. Benne egy különleges dolog van. A Kyuubi benne van elzárva.

Le akartam tesztelni Naruto-kun erejét. Látni akarom, hogy milyen erős. Danzou-sama biztosan szeretné használni Narutot, ha elég erős. És nem lenne nehéz rácsábítani Narutot, hogy csatlakozzon hozzánk. Legalább is, nem hiszem.

Egy tetőn ültem, amikor hangokat hallottam. Lenéztem, s megláttam egy tinédzsert szőke hajjal és égszínkék szemekkel, a leggyönyörűbbekkel, amiket valaha is láttam. Emellett nagyszájú is volt. Igen, ez feltétlenül Naruto volt. Két másik alakkal volt, de észre sem vettek. Narutot akartam látni most azonnal.

Nos, most vagy soha.

- Choju giga no jutsu! – kiáltottam és a tintaszörnyeim harcolni kezdtek velük. Meglepettek voltak, pont, ahogy gondoltam. Naruto szeme találkozott az enyémmel és felugrott. Igazán meglepett ez, de én is támadásba lendültem, s felé ugrottam.

- Ki vagy! – kiabálta dühösen. Semmi kétségem nem volt, hogy dühös, amiért megtámadtam őt és a barátait.

- Szörnyen gyenge vagy – mondtam, észrevéve a haragos tekintetet az arcán.

- Mi van neked a két lábad között? – kérdeztem. Tudtam, hogy ez kiakasztja.

- Azt mondtam, ki vagy! – próbálkozott ismét, de én csak felvettem a hamis mosolyomat, amit megtanultam használni.

- Hamarosan találkozunk, Naruto-kun – mondtam. Tudtam, hogy akar még mondani valamit, de eltűntem, mielőtt válaszolhatott volna. Úton voltam, hogy találkozzak Tsunadeval. És ott, hivatalosan is bemutatnak Narutonak. Biztos vagyok, hogy meg lesz döbbenve, amikor megtudja, hogy én helyettesítem az értékes Sasuke-kunját.

Miután bementem Tsunade irodájába, pár perccel később besétált Naruto-kun és Sakura. Ahogy feltételeztem, Naruto meg volt döbbenve.

- Te ismered őt, Naruto? – kérdezte, mikor észrevette, hogy néz rám Naruto. Hmm, valóban érdekes alak.

- Sajnálom a korábbiakat, Naruto-kun. Látni akartam, mennyire kell védekeznem egy pénisztelennel szemben – mondtam. Akár bocsánatot is kérhetnék, végül is ideiglenesen a csapattársaim és a jó oldalon kell lennem.

- Eh? Vondd vissza! – kiabált Naruto, készen, hogy nekem ugorjon. De Sakura visszatartotta őt és kiabálni kezdett vele.

- Naruto! Nyugodj le! Tudod, hogy ő az új csapattársunk!

- Hmm, kedvelem az olyan barátságos banyákat, mint te – mondtam neki. Könnyebb lenne vele kijönnöm.

- MI! – üvöltött.

- Emlékezz, mint mondtál Narutonak! Nyugodj le, Sakura! – mondta Yamato-taichou.

Yamato elmagyarázta nekünk a küldetést és bemutatkoztunk. Saiként tettem ezt. Csak Sai. Semmi vezetéknév, úgy, ahogy Danzou-sama mondta nekem. Naruto és Sakura is bemutatkoztak, habár már tudtam, hogy kik ők, így nem érdekelt különösebben. Yamato mondta, hogy pakoljunk össze és találkozzunk egy órán belül.

Hazamentem és összeszedtem a holmimat, köztük a képeskönyvemet is, amit mindig magammal viszek és majd a bátyámnak adom. A senpai félbeszakított. Adott nekem egy borítékot, amit Orochimarunak kell adnom.

Naruto-kun érdekes ember volt. Nem olyan, mint amilyennek képzeltem. Sokat beszélt Sasukétól, amiből arra következtettem, hogy járhattak, vagy hasonló. Sasukénak kell lennie a semenek, mert Natrutonak nincsen pénisze.

Egy kis időre egy hőforrásnál álltunk meg. Yamato fizette nekünk. Egész furcsa alak. Feldühítette Naruto-kunt, mire ő felállt jó rálátást adva nekem. Hmm, szóval van neki. De mégis azt mondom, hogy ő lenne az uke egy kapcsolatban-

- Nocsak, nocsak! Szóval tényleg van! – mondtam, mire elpirult ls visszaugrott a vízbe.

A fürdőzésünk után Yamato jutsuja segítségével egy házat épített, fát használva. Itt maradtunk éjszakára. Azt mondta, hogy ez a kemping.

Van valaki Orochimarunál, aki valójában az Akatsuki kémje. Ezért Yamato el fogja játszani, hogy ő Sasori, hogy megtudjon pár információt. De fogalma sem volt, hogy néz ki Sasori. Ezért megkérdezte Sakurát, mivel ő az egyetlen élő személy, aki tudja ezt.

Másnap edzettünk kicsit. Én Naruto-kunnal volt és megkérdeztem tőle, miért érdekli annyira Sasuke. Sasuke áruló, Naruto-kun mégis védte őt. Nem tudom megérteni miért. Bonyolult volt. Szerelem volt? Naruto-kun szerette Sasukét? Nem ismerem az érzéseket. Nos, igen, de azokat csak könyvekből. Azt mondta, mindent megtenne, hogy visszaszerezze Sasukét. Még ha ez azt is jelenti, hogy velem kell dolgoznia.

Következő napon a hídhoz mentünk és Yamato átváltozott Sasorivá. Nem sokkal később megjelent az alak, aki Orochimaruval dolgozik. Lehúzta a csuklyáját, mire Sakura és Naruto azt suttogták „Kabuto”.

Elkezdtek beszélgetni. Kabuto említette, hogy Orochimaru megölné, ha rájönne, hogy itt van, s pár perccel később, mikor úgy tűnt, hogy Yamato harcolni fog, megjelent Orochimaru. Pont úgy nézett ki, ahogy Danzou-sama leírta. Elmondhattam már abból is, hogy ránéztem, hogy erős.

Kabuto Yamatonak ugrott és elpusztította az álruháját, amit viselt. Kígyók borították el Yamatot, de megkönnyebbültem, mikor láttam, hogy jutsut használt és nem is ő volt. Tudtam, de nem gondoltam, hogy Naruto-kun is tudja.

Nem hallottam, miről beszélnek, de Yamato-taichou csettintett és mindhárman kiugrottunk rejtekhelyünkről.

- Ah, Naruto-kun! Én vagyok az egyetlen, aki megmondhatja ki lett erősebb. Te, vagy Sasuke-kun – mondta Orochimaru. Naruto nagyon dühös lett és láttam, hogy a Kyuubi chakrája kezdi elborítani a testét. Azon tűnődtem, vajon mekkora chakráját képes használni a Kyuubinak.

- Add vissza Sasuket! – kiabálta, mire Kabuto vigyorgott.

- Hallgass rám, Naruto-kun, mert csak egyszer mondom el. Sasule-kun magától jött el hozzánk. Ezt el kell fogadnod – mondta Kabuto. Sakura is mérges lett és kiabálni kezdett.

- Hihihihi, ha szeretnéd tudni, Naruto-kun, miért nem próbálod meg kiszedni belőlem? – Orochimaru vigyorgott, s Naruto felé támadt. A Kyuubi chakrája teljesen elborította és kezdte elveszteni az irányítást.

Egy ideig harcoltak. Tudtam, hogy személyesen nem közelíthetem meg, mert gyorsan és könnyen megölne.

A híd, amin harcoltak félbetört és az ájult Sakura lecsúszott. Yamato kiáltott nekem, hogy mentsem meg, de nem törődtem vele.

- Ninpou chouju giga! – kiáltottam és ráugrottam e tintamadárra, ami megjelent, s Orochimaru felé repültem. Figyeltem őket, míg Narutot vissza nem vágták Sakurához és Yamatohoz. Most beszélhetek Orochimaruval.

- Sumi bunshin no jutsu! – mondtam gyorsan és a tintaklónomat küldtem, hogy beszéljen Orochimaruval.

- Van valami, amit el kell mondanom nekem. Üzenetet hoztam Danzou-samatól. Nem vagyok ellenség – Orochimaru feldühödött azon, ahogy a klónom beszélte vele, mivel belészúrt egy kést, mire a tinta szétfröccsent. Aztán előjöttem a föld alól és személyesen üdvözöltem.

- Mikor a feletted állóval beszélsz, mutasd a valódi arcodat – mondta nekem Orochimaru. A kezdetektől tudott a klónomról, pont, ahogy vártam.

- Amit mondtál nekem, Danzouról. Hogy tudnék megbízni egy olyanban, mint te? – kérdezte Orochimaru és én lassan, hogy nehogy fenyegetve érezze magát, nyúltam a táskámért, hogy kihúzzam a borítékot, amit korábban a senpaitól kaptam. Kabuto nekem ugrott és a boríték oda esett, ahol Orochimaru állt.

- Orochimaru-sama, megbízhatunk benne? – kérdezte Kabuto kunait tartva a nyakamnál.

- Kérlek, nyisd ki a borítékot, ezt küldi nekem Danzou-sama – mondtam Orochimarunak, aki kinyitottam és megnézte a tartalmát. Felemelte a szemöldökét és mondta Kabutonak, hogy engedjen el.

- Velünk jön.