4. fejezet
- Nos, tudsz? – kérdezte Sai, még közelebbről figyelve Narutot.
- Nem tudok semmit… -válaszolt kapkodva. Nem akarta megadni az esélyt Sainak, hogy kitaláljon valamit. – Menjünk az edzésre, oké?
- Ja, oké… - válaszolt Sai és elindultak. Útközben Naruto észrevette, hogy Sai már egy perce őt bámulja.
- Van valami baj az arcommal? – kérdezte élesen.
- Ha-ha, egyáltalán semmi. Csak azon tűnődöm, hogy mérges vagy-e még azért, ami tegnap történt.
Naruto ismét elpirult. „Mi van velem,”
- Nem, semmi sem volt…
- Tényleg? Így gondolod? Azt gondolod, hogy egy csók nem jelent sokat?
- Lehet… - azon tűnődött, hogy Sasuke is így érzett-e.
- Vagyis, bármikor megcsinálhatom, téged nem zavar? – mondta Sai a klasszikus ördögi mosolyával.
- Mi-mi? Természetesen nem! És úgy értem, hogy meg ne merd próbálni ismét!
- Oké, oké. Tényleg szeszélyes vagy ma, ugye? – Naruto egy kicsit bűnösnek érezte magát, amikor látta Sai arckifejezését.
- Sajnálom… Nem akartam ilyen durván beszélni.
- Nem gond. Nos, itt vagyunk – mondta Sai és Naruto futni kezdett Kakashi és Sakura felé, de Sai megállította.
- Ugye tudod, hogy igazán kíváncsi vagyok néhány dolog miatt, így… valami lehet, hogy nem neked, de nekem az egy új felfedezés és nem fogok leállni, amíg elégedett nem leszek… - és ezzel hátrahagyta a zavart Narutot.
Pár perccel később Sasuke megérkezett. Csak egy gyors pillantást küldött Narutonak, aki egy pirulással válaszolt.
- Nos, nos… - mondta Yamato. – Elkezdhetnénk akkor?
Egész napon keresztül Sasuke játszotta, hogy semmi sem történt. Még Narutoval is hasonlóan bánt, „dobe”-nak és „usuratonkachi”-nak hívva őt, s önelégülten vigyorgott, amikor Naruto visszabeszélt. Ez még dühösebbé tette Narutot és kezdett elrontani mindent, amit csak próbált. A kunaik a földre érkeztek, a kagebunshinja könnyen kikerülhető volt és az ütéseit is meg lehetett állítani. Délutánra a kékszemű fiú alaposan leizzadt, s zihált.
Hogy még rosszabbak legyenek a dolgok, kényelmetlenül érezte magát Sasukéval egész nap. Mindig, amikor ránézett megjelentek előtte az éjszaka eseményei, teljesen vörössé téve az arcát.
„Érdekli őt egy kicsit is, hogy mi történt múlt éjszaka?” tette fel magában a kérdést.
Amikor a nap kezdett lemenni Kakashi hangja hozta vissza Narutot a valóságba.
- Nos, itt az ideje a szokásos egy az egy elleni harcnak. Ez alkalommal Sai Sakurával, Sasuke pedig Narutoval lesz – Naruto azon tűnődött, vajon Kakashi szándékosan kerüli, hogy összerakja Sai-t és Sasukét, látva, hogy a két fiú továbbra sem kedveli egymást túlságosan.
„Bárhogy is… én és Sasuke… mit fogok tenni? Kellene beszélnünk arról, ami múlt éjszaka történt?” Naruto elméje ismét olyan volt, mint egy forgószél… de nyilvánvalóan más módon.
Egyikük sem szólalt meg, amikor elindultak a szokásos tisztásra, s ott is az egyetlen dolog, amit Sasuke mondott, hogy, „Kezdhetjük?” és mindketten megindultak egymás ellen.
Naruto a Kage bunshin no jutsuval kezdte, s néhány klón harcolni kezdett Sasukeval, vagyis harcolnia kellett volna, mert Sasuke egy csapással kiütötte őket, majd egy pukkanás kíséretében eltűntek. Természetesen egy életben maradt és segített Narutonak koncentrálni a chakrát a kezébe és elkészíteni a tökéletes rasengant. Ez is kudarcot vallott, mert Sasuke, csak pár lépésre volt Naruto kezétől.
A szegény szőke fiú egy fán landolt, keményen beütve az orrát. Egy sikoly hallatszott a fiútól és Sasuke sóhajtott.
- Mi van veled ma? Lassabb vagy, mint szoktál… - mondta az Uchiha kiakasztva Narutot.
- Fogd be, idióta! Emelett mit gondolsz kinek a hibája? – válaszolt gondolkodás nélkül. Sasuke elpirult, s a földet kezdte nézni.
- Oh… - ennyit sikerült csak mondania.
Ekkor volt, hogy Naruto rájött, mit is mondott. A szíve gyorsabban kezdett verni és fogalma sem volt arról, hogy mit is mondjon. Bármilyen megjegyzés azt jelentené, hogy beszélni kell arról, ami történt és ő átkozottul biztos volt abban, hogy Sasuke nem akart beszélni róla.
- Én remélem, hogy nem bántottalak meg nagyon… - mondta Sasuke, s makacsul megjelent egy pír az arcán. De ez a pír egy jó nevetés hatása összehasonlítva azzal, aminek Narutonak kellett ellenállnia.
„M-mi a francot beszél?? Gúnyolódik velem?? Komolyan azt várja, hogy válaszoljak?
Azonban váratlanul Sasuke megközelítette Narutot és sarokba szorította őt a fán.
- És, tetszett – súgta a szőke fülébe.
- Nos én… MI??? – de nem tudta megvitatni, mert Sasuke egy szenvedélyes csókban részesítette őt. Nem zavarta őket a tény, hogy bárki megláthatja őket. Naruto mélyítette a csókot és hagyta, hogy Sasuke azt csináljon, amit csak akar.
Jó néhány perc múlva váltak szét kétségbeesetten kapkodva a levegőért. Sasuke átszúrta Narutot a pillantásával és kérdezte:
- Átmehetek hozzád ma éjszaka?
Naruto egy pillanatig gondolkodott, majd megsemmisülten válaszolt:
- Ja, persze.
Ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss
Azon az éjszakán nem ettek együtt és Sasuke körülbelül 11 órakor ment Narutohoz.
Nem szól egy szót sem, csak benyitott és ismét a falhoz nyomta Narutot és elkezdte csókolni. És természetesen Naruto nem panaszkodott, mert nagyon jól érezte magát. és egy perc alatt ismét az ágyban voltak, lehúzták egymás ruháit, csókolták, érintették egymást.
Ez alkalommal Narutot az érzelmei vezették és szüksége volt rá, hogy Sasuke vele legyen és mióta nem esett és a csillagok világítottak az égen, Naruto nagyon tisztán láthatta Sasuke és az Uchiha szépsége nyögésre késztette Narutot. Még mindig nem tudtta elhinni, hogy a egy ilyen szuper fiú vele akar lenni. Nem tudott mit tenni, de ezt fontosnak érezte.
Valószínűleg lányok százai boldogok lennének, ha megölhetnének.”
De Sasuke is tisztán látta Narutotés azt gondolta, hogy a fiú szeme volt a legértékesebb dolog, amit egész életében látott. Itt volt az idő, hogy megízlelje jobban a szőkét. Sasuke keze olyan volt Naruto testének, mint a tűz és azt gondolta, képtelen lenne létezni nélkülük többé.
Amikor végeztek Naruto átölelte Sasuke testét, arra gondolva, hogy talán akkor nem megy el.
Sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss
Balszerencsére, Naruto csalódására üresen találta, s úgy érezte, hogy a szíve összeszorul, „Hülye Sasuke…” gondolta, s elment zuhanyozni.
- Úgy gondolom, hogy mi igazából olyan pár vagyok, akik… akiket csak a vágyak hajtanak… - mondta ki hangosan, miközben hagyta, hogy a víz végigfolyjon a testén.
Figyelembe véve, hogy ismét késésben volt és nem akart szembe nézni Sai-jal, gyorsabb tempóba kapcsolt, s elindult.
Amikor odaért csak Sai és Kakashi voltak ott.
- Hol van mindenki? – kérdezte a fiú.
- Yamato küldetésen van, Sakurának segítenie kell Tsunadenak és Sasuke nem mutatkozott eddig. Szeretnél menni és megkeresni őt? – kérdezte Kakashi Narutotól egy kis mosollyal.
„Sejt valami?” – tűnődött Naruto. – I-inkább nem… tényleg fáradt vagyok…
- Fáradt mitől? – kérdezte Sai komolyan nézve.
- A saját edzésemtől. Bárhogy is. Miért nem mentek ti ketten megkeresni?
- Én megyek… - mondta Kakashi intve a kezével. – Mielőtt hallanám a hangos beszólásodat… - és eltűnt.
Naruto és Sai csendben maradtak. De a feszültség vágható volt a mindig-mosolygó fiú által, aki most nagyon komolyan nézett.
- Mi a gond? Mostanában nagyon furcsán viselkedsz. Sasuke miatt kell ezt tenned? – Naruto egyre kétségbeesettnek látszott.
- Semmi ilyesmi! Tényleg! Miért érdekel ennyire? – Sai közelebb hajolt.
- Mert utálom, ha egy szobában vagy vele… - Naruto szótlan maradt egy pillanatra, s aztán természetesen elpirult.
- Hogy érted ezt? – mondta eltávolodva pár lépéssel a másik fiútól.
- Nem nyilvánvaló, Naruto-kun? Féltékeny vagyok Uchihára… Úgy érzem, mikor idejött mindenki szívét elrabolta, különösen a tiédet… - Naruto el akart futni, de a lábai nem reagáltak. Hirtelen érezte, hogy Sai karjai megtolják hátulról bele egy szoros ölelésbe. Érezte Sai szívverését és az igazán gyors volt.
- Miért te vagy az egyetlen, aki érzelmeket ébresztett bennem?
Aztán a száját Naruto füléhez közelítette:
- Befejezhetem, amit elkezdtem nemrég? – kérdezte lágyan.
Most Naruto volt kétségbeesve, de mielőtt még sikerült volna válaszolnia, meghallott egy kis ciccegést mögüle, és amikor meglátta, hogy Kakashi és Sasuke ott álltak.
Sasuke még rosszabbul nézett ki, mint amikor látta, hogy Sai Naruton van és már a sharinganját is aktiválta.
Naruto gyorsan ellökte Sait.
- M-mi nem csináltunk semmi különöset!
- Nem is akartam kérdezni semmit – mondta sóhajtva Kakashi.
„És én nem is hozzád beszéltem…” gondolta Naruto. De Sasuke szemei Naruto arcára tűzként hatottak. Sai gúnyosan a fiúra nézett és mondott valamit nagyon lassan és csendesen, hogy csak Sasuke tudja leolvasni a szájáról. Naruto nem látta, amit a fiú mondott, de tudta, hogy nem lehet jó.
Sasuke csak egy gyűlölködő pillantással válaszolt.
- Nos, elkezdhetjük az edzés én csinos fiúkáim? – kérdezte Kakashi egy ártatlan pillantással.