2. fejezet

Egy h�t telt el mi�ta Sasuke visszat�rt. El�sz�r Tsunade ellen�llt, majd beleegyezett ebbe, de csak ha Sasuke b�rt�nben van. V�g�l, Naruto ideges�t� kiab�l�sa miatt. V�g�l hoztak egy olyan hat�rozatot, hogy kik�rdezik �s �jjel-nappal fel�gyelet alatt tartj�k. Sasuke beleegyezett, s mindent elmondott.

- Naruto! – mondta Tsunade. – Rem�lem, tudod, ha Sasuke el�rul minket a ti�d lesz a felel�ss�g. Saj�t kez�leg �llek meg, ha ez megt�rt�nik – mondta megmutatva �kl�t.

- Igen… �rtem Tsunade �regh�lgy… - �s ezzel v�ge volt a probl�m�nak. Ez meg is d�bbentette Sasuk�t, hogy milyen k�nnyen ment. Nem is vette �szre, hogy mennyi mindent mulasztott el, m�g nem volt a faluban. A sz�ve nagyot ugrott, amikor megl�tta a Hokage eml�km�vet.

Edz�snap volt �s mi�ta elsim�tott�k az �gyeket Yamato, Kakashi �s a n�gy tanul�juk egy�tt edzett. A l�gk�r igaz�n fesz�lt volt mi�ta nyilv�nval�v� v�lt, hogy Sasuke �s Sai nem kedvelik nagyon egym�st. Minden reggel figyelmeztet� pillant�sokat v�ltanak egym�ssal.

- Csoportokat kellene alak�tanunk, hogy edzhess�nk? – k�rdezte kiss� idegesen Kakashi. – Sasuke �s Sakura itt edz �s Naruto �s Sai pedig ott, messze innen – mind a n�gyen egyet�rtettek �s a k�t fi� els�t�lt.

Az �ton Sai Narutohoz fordult.

- Nos, boldog vagy, most, hogy a kis bar�tod visszat�rt a csapathoz?

- Term�szetesen. Hi�nyzott. Nos, �gy gondolom, itt j� lesz.

V�lasztottak egy tiszt�st, ahol kev�s fa volt. Az sz�rk�s sz�n� lett, val�sz�n�leg esni fog �jszaka. Naruto kezdett a klasszikus kage bunshin-nal, de Sai kiker�lte az �sszes t�mad�st �s megtal�lva az igazit kig�ncsolta Narutot, �gy az elesett. Amikor a fi� visszanyerte tudat�t Sai rajta fek�dt csukl�j�t a feje mell� szor�tva.

- M…mi a francot gondolsz, mit csin�lsz? Sz�llj le r�lam te perverz! – mondta Naruto, ahogy mindig, de nem vette �szre, hogy Sai egy kicsit komolyabb volt, ez�ttal.

- K�rdezhetek valamit? – sz�lalt meg a fekete haj� fi�.

- Mit akarsz?

- Mi�rt j�tt vissza az a szem�t?

- Eh? – lep�d�tt meg Naruto. – Sasuke?

- Igen. �gy gondolom, hogy jobb lett volna, ha azzal a f�reggel marad.

- Fogd be. Ne kezd!

- Hmpf. Mint mindig te ideges leszel, amikor elkezdek besz�lni r�la. Ennyire vonz�dsz hozz�?

- Mi?! Megveszt�l? Nem vonz�dom Sasukehoz, te �r�lt!

- Oh t�nyleg? Akkor nem b�nod, ha kapok egy kis el�nyt, most, hogy ilyen poz�ci�ban vagy… -  Narutoban megsz�lalt a v�r�s cseng�. Ez nem t�nt j�nak. Mindennek t�nt, de j�nak nem.

- �n…�n, mi�rt mondasz mindig ilyen dolgokat? Lesz�lln�l r�lam, k�rlek??

- Nem, nem akarok. Jobban szeretn�k itt maradni veled, t�vol Sasuk�t�l. Komolyan, mostan�ban mindig azt hallom, hogy Sasuke, Sasuke, Sasuke.

- Ok�, k�s�bb besz�l�nk err�l, de k�rlek… engedj elmenni! – Naruto elkezdett v�r�s�dni, hogy Sai arca olyan k�zel volt az �v�hez.

- Eh? Mi az? F�l, hogy megpr�b�lhatok tenni valami furcs�t? Ha, lehet, hogy pirul�sodat cs�b�t�snak veszem… - az ajkai csak p�r centim�terre voltak Naruto�t�l, amikor zajt hallottak a f�k k�z�l. Naruto megfordult �s �gy �rezte, mint ha hideg vizet ivott volna. Sasuke ott �llt, mindennek t�nve, csak nem boldognak.  Naruto kihaszn�lta Sai meglep�d�s�t �s ell�kte.

- Olyan idi�ta vagy Sai! – mondta, s elrohant. Az Uchiha a m�sik fi�t b�multa. Sai is felkelt �s els�t�lt. Amikor Sasuke mell� �rt, odas�gta neki:
- H�rom �v alatt sokat v�ltozott…

Az edz�s v�get �rt �s mindenki elk�sz�nt. Naruto elker�lte, hogy Sai k�zel�be kelljen lenni, vagy egy�ltal�n r� kelljen n�zni. Gyorsan mag�ra kapkodta a f�ls�j�t �s k�sz�lt, hogy induljon, amikor Sasuke meg�ll�totta.

- H�, usuratonkachi, nem akarsz enni valamit? – k�rdezte.

- Eh?

- Enni, baka, enni. Ha k�red, megh�vhatlak arra a helyre, amit annyira szeretsz.

- Rendben.

Esett �s Sasuke �s Naruto Ichirakun�l ettek. Mindketten hallgatagok voltak. Naruto m�g mindig zavarban volt, amiatt, ami d�lel�tt t�rt�nt �s Sasuke is rossz kedv�ben volt.
”Mi�rt n�z �gy?” – k�rdezt mag�t Naruto.

- H� Naruto, menn�nk kellene, miel�tt esni jobban esni kezdene.

- Ah, rendben… - mindketten fel�lltak �s s�t�lni kezdtek.

Az �ton Sasuke kedve is egy kicsit jobb lett �s m�g azt is �szrevette, hogy milyen rosszul n�z ki az �g. Naruto meglepetten n�zett r�.

- Mi a gond, baka?

- Semmi, csak furcs�lom t�led, hogy te kezded a besz�lget�st.

- Oh, igen? Nos t�nyleg k�nnyebb nekem, hogy befejezzem – Sasuke visszat�rt a szok�sos hangulat�hoz.

- Oh, hagyd m�r Sasuke! Olyan k�nny� t�ged kiakasztani… Csak meglepett voltam. �gy �rtem, hogy hi�nyzott a hangod ezekben az �vekben – Sasuke �gy n�zett ki, hogy elpirult �s Naruto r�j�tt, hogy mit is mondott. – Nem! �gy �rtem… tudod…

- Rendben van, dobe… Nekem is hi�nyzott a te hangos hangod… - most Naruto volt a soron, hogy elpiruljon. A f�ldet b�multa, s nem volt �tlete, hogy mit v�laszoljon.

- Mi van? Elpirult�l? – mondta Sasuke vigyorogva.

- Nem, teme! Azonban van valami, amit szeretn�k t�led megk�rdezni…

- Mit?

- Mi�rt j�tt�l vissza?

- Mi�rt �rdekel?

- Eh? – ez a v�lasz megd�bbentette Narutot. – Mert… nos… nem norm�lis, hogy tudni szeretn�m?

- Nem �rtem, mi�rt. Nem tartozik r�d… - Sasuke hangja hideg volt. Egyik�k sem sz�lalt meg. A csendet egy d�rg�s szak�totta f�lbe. Naruto haragja n�tt.

- Mi�rt vagy mindig ilyen? Mindent megteszek, hogy �p�ts�k a bar�ts�gunkat, de ha te nem seg�tesz nekem…

- Mi�rt van sz�ks�ged az �N bar�ts�gomra, amikor ott van neked az a vigyorg� idi�ta.?

- Mi? �gy �rted Sai? – Sasuke f�lren�zett.

- Felejtsd el… - mondta, de Narutonak m�s tervei voltak.

- Nem �rtelek t�ged. Mi�rt viselkedsz �gy? Mi�rt �rdekel t�ged?

- Nem �rdekel, idi�ta! Azt csin�lsz, amit csak akarsz vele. Nem b�nom. Ha akarod meg is cs�kolhatod, boldogan tapsolok a szerelmeteknek.

- Mi a bajod Sai-jal? – k�rdezte Naruto m�r majdnem kiab�lva. Sasuke hangja is egyre er�sebb lett.

- Mert nem tetszik, hogy lev�ltott�l engem r�! – Naruto megd�bbent. – �gy �rtem mindenki t�ged…

- Sasu…

- Ne! Hagyd abba Naruto! Nem akarok hallani semmit. Most igaz�n ideges�t a hangod!

„Ok�, ez az.” – gondolta Naruto �s elfordult, hogy elfusson, de Sasuke meg�ll�totta �t a karj�val.

- Ne, v�rj. Nem �gy �rtettem…

- Akkor hogy Sasuke? Egy�ltal�n nem �rtelek. Nem l�ttalak h�rom �vig �s nem tudom. Ut�lom! Engedj elmenni! – pr�b�lta meg�tni Sasuk�t. Az Uchiha kit�rt el�le, s egy d�h�s �t�ssel meg�t�tte Narutot. M�gegyszer megpr�b�lta m�g er�sebben, de Sasuke �kle meg�ll�totta. Mindketten �zottak voltak. Naruto haja az arc�ra ragadt �s az arca v�r�s volt. Sasuke megragadta �t a kab�tj�n�l fogva �s beh�zta �t a h�ts� sik�torba, majd a falhoz szor�totta Narutot s tov�bb szor�totta a kab�tj�t.

- Tudni akarod tudni, hogy mi�rt j�ttem vissza, te szem�t? �rted – mondta, s er�sen megcs�kolta Naruto ajkait. Naruto d�bbenten meredt a fi�ra, de hamarosa �tadta a test�t a cs�knak, hirtelen r�j�ve, hogy mennyire akarja Sasuk�t. Ez az �rz�s megr�misztette, de nem volt m�d arra, hogy megt�rje a cs�kot. Az es� m�g mindig esett, �gy Naruto ny�g�s�t elnyomta az es� hangja. Sasuke keze megtal�lta az utat Naruto h�t�hoz, Naruto pedig k�zelebb h�zta Sasuke fej�t.

V�g�l megszak�tott�k a cs�kot, leveg��rt kapkodva, mik�zben Sasuke vigyorgott.

- J� volt usuratonkachi? Naruto v�laszul b�lintott, �gy Sasuke ism�t megcs�kolta arra gondolva, hogy t�ls�gosan gy�ny�r�en n�z ki az es� alatt. – Nem kellene menn�nk hozz�d?

- De, k�rlek – v�laszolt Naruto.