Mindent látott messziről. Olyan volt, mint egy álom, de valójában a valóság volt.

- Rendben, dobe. Visszajövök veled – még mindig valószínűtlennek tűnt. A vízcseppek az égből hullottak alá. Naruto haja és ruhája vizes volt és egy pár vércsepp is folyt le teste néhány részéről.

- Mi a gond? Nem hallottál engem? Azt mondom, hogy visszamegyek Konohába… - de egy álomnak kell lennie. Az egyetlen dolog, amit tényleg valóságosnak érzett, a víz, ami áztatta őt. Igen, ez teljesen volt, mint általában szokott lenni az álmaiban. Aztán felébredne és rájönne, hogy semmi sem változott és elkezdene sírni, mint egy hülye kisgyerek.

Egy kezet érzett a fején. Felnézett és látta, hogy Sasuke aggódva nézi őt.

- Jól vagy?Azt gondoltam, hogy más lesz a reakciód baka…

- Én-én… - de ő tényleg szótlan volt. Sosem képzelte ezt. Még nem ölte meg Itachit és Orochimaru biztonságban és épen volt . Még… - De, de mi van azzal az emberrel?

- Orochimaruval? Ő nem fog jönni. Tudom. – ez egy gyenge kifogás volt, de ez is elég volt Narutonak. – Tudom, hogy nincs senki, aki szeretné, hogy nem igazán érdekel. Ki fogom vívni. Végül is…. Én vagyok az Uchiha klán túlélője.

- Um. Segíteni fogok neked ebben… - mondta Naruto suttogva. És látta, hogy Sasuke olyat tesz, amit még sosem látott. Lágyan rámosolygott Narutora.

- Köszönöm… - és kinyújtotta a kezét.

Amikor megtalálták őket, mindketten el voltak ájulva. Végül is, ez egy kimerítő és megerőltető harc volt. Mindketten ázottak voltak és egymás kezét fogták.

- Mi a franc…? – kezdte Kakashi, de Sakura félbeszakította.

- Azt gondolom, hogy végül teljesítette az ígéretét, Kakashi-sensei… - mondta mosolyogva. Sai kétkedve nézett. Úgy gondolta, hogy ez a harc olyan volt, mint az, amiről Sakura nemrég mesélt neki. Naruto a kórházban végezte, alacsony energiával és Sasuke elment. De ezúttal mindketten nagyon boldognak tűntek. Nagyon szorosan fogták egymás kezét, habár a két fiú igazán ki volt ütve.

Tényleg nem értem őket… - Sai egy kicsit ki volt akadva. Hiszen nem kedvelte Sasukét.

Amikor Naruto felébredt, ismét a kórházban volt.

- Sasuke! – kiabálta, félve, hogy amikor elájult a fiú megváltoztatta szavát. De amikor megfordult, látta, hogy ott fekszik mellette. Nem nézett ki nagyon rosszul.

Úgy néz ki, ismét ki tudtál ütni, ugye?

Hirtelen Sasuke kinyitotta a szemét. Naruto hátrahőkölt meglepetésében.

- Mit csinálsz, hogy így nézel rám, dobe?

- Én-én nem csináltam semmi, te idióta! – mondta Naruto kinyújtva a nyelvét rá.

- Ch.. – volt a válasz. Sasuke félrenézett egy kis pírral. – Súlyosan megsebesítettelek?

- Eh? Természetesen nem, Sasuke! Teljesen jól vagyok.

- Aham – mondta a fiú, s visszafeküdt az ágyába.

- Sasuke?

- Mi van?

- Köszöntlek itthon!

- Fogd be, usuratonkachi – mondta az Uchiha, próbálva, hogy hangja hideg legyen. De bárhogy is, Naruto három év alatt először őszintén mosolygott.